Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Házasságkötés

 

 

 

Mi a házasság?

Férfi és nő komplementer kapcsolata, tehát férfi és nő között létrejövő olyan kapcsolat, amely jogilag elismert, és kifejezetten védett is. A házasság családi életközösséget létesít, amelynek érzelmi, vagyoni, nemi közösséget létrehozó hatása van.

 

Kép

 

 

A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek.

 

Mi a teendő a házasság megkötése előtt?

 

1.) A házasság megkötését megelőzi az un. házasságkötést megelőző eljárás. Ennek keretében a házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. (Fontos, hogy a házasságkötési eljárásra és a házasságkötés anyakönyvezetésére is ez az anyakönyvvezető lesz illetékes, de természetesen a házasulók szabadon választhatnak az országban működő anyakönyvvezetők közül.) Ennek az eljárásnak a célja, hogy ne kerüljön sor olyan házasság megkötésére, amelyet később érvénytelennek kellene nyilvánítani.

 

2.) Ezután (bejelentést követően) a házasulók igazolják házasságkötésük törvényes feltételeinek fennálltát (kijelentik, hogy házasságuknak nincs törvényes akadálya), igazolják személyazonosságukat, állampolgárságukat, az anyakönyvbe bejegyzendő adatokat okirattal igazolják, illetve nyilatkozatot tesznek, tehetnek.

 

 

Törvényi feltétel, hogy a házasságnak ne legyen abszolút, el nem hárítható akadálya, elhárítható akadály esetén pedig a felek kapjanak felmentést alóla. (Ezt gyámhatóság vagy jegyző adhat. Például jegyző felmentést ad testvérnek testvér vér szerinti leszármazójával kötendő házasság esetére, gyámhatóság pedig a 16. évét betöltött kiskorú házasságkötéséhez.)

 

 

Nyilatkozattételi kötelezettség terheli a házasulókat a házassági név (Ld. bővebben: névviselésnél) tekintetében; nyilatkozatot tehet a vőlegény, hogy a menyasszonya olyan gyermekét, akinek vonatkozásában az apai jogállás betöltetlen, gyermekének ismeri el (ez az utólagos házasságkötés esetén beálló apasági vélelem); a felek bejelenthetik a gyermek családi nevét, ha a menyasszony a saját nevét viseli a házasságban. A nyilatkozattételi kötelezettség alól akkor lehet mentesülni, ha a házasulók valamelyike közeli halállal fenyegető egészségi állapotban van. Ilyenkor a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

 

 

Személyazonosság, illetve a magyar állampolgárság igazolása érvényes személyazonosító igazolvánnyal történik.

 

 

Van még kötelező jegyesség?

 

Az eljegyzés inkább csak a gyakorlatban szokásként él. A házasság az, amelynek az intézményét a magyar jog elismeri. Ettől függetlenül a polgári jogban, s az egyes eljárásjogokban a jegyes hozzátartozónak minősül, illetve általában a házasulni készülő felek ebben az „időszakban” kötik meg a házassági vagyonjogi szerződést, sőt, általában komoly hatású jogügyleteket is kötnek (pl. lakóhely változtatás, lakásvásárlás, munkahely változtatás). A jegyesség intézményét pótolja valamelyest a házasság megkötését megelőző kötelező 30 napos várakozási idő. Ez a várakozási idő az anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozattal veszi kezdetét.

 

 

Köthetek azonnal házasságot?

A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzhet ki. Azonban a jegyző e határidő alól felmentést adhat. A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

 

 

Mik a házasságkötés akadályai?

 

A törvényi, azaz érvényességi feltételek hiánya házassági akadályt jelent. Megkülönböztetünk el nem hárítható házassági akadályokat (abszolút házassági akadályok), amelyek estében a házasság nem köthető meg, alóla felmentés nem adható, illetve elhárítható házassági akadályokat (relatív házassági akadályok), amelyek alól a házasságkötés helye szerint illetékes jegyző adhat felmentést (ekkor tehát a házasság megköthető).

 

 

Abszolút házassági akadályok:

  • azoknak a személyeknek a házassága, akiknek korábbi házassága fennáll,
  • egyenesági rokonok egymással,
  • testvérek egymással,
  • cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek házassága,
  • 16. életévét be nem töltött kiskorúak házassága,
  • a gondnokság alá helyezés nélkül is teljesen cselekvőképtelen állapotban személyek házassága,
  • az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt.

     

 

Relatív házassági akadályok:

  • a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával nem lehet házasságot kötni (pl. nagybácsi – unokahúg),
  • a házastársaknak volt házastársa egyenes ági rokonával nem lehet házasságok kötni
  • 16-18 év közötti kiskorúak nem köthetnek házasságot (ebben az esetben a felmentést nem a jegyző adja meg, hanem ennek a házasságnak a megkötéséhez a gyámhatóság előzetes engedélye szükséges).

     

 

Köthet-e kiskorú házasságot?

 

A 16. életévét betöltött kiskorú köthet házasságot, amelynek engedélyezése a városi gyámhivatal hatáskörébe tartozik, a házasságkötési engedély pedig a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes. A kérelmet a kiskorúnak személyesen kell előterjesztenie.

 

 

Hogyan történik a házasság megkötése?

 

1.) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, azonban rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. Érvénytelen azonban lesz a házasság, ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében jár el, illetve a házasulók nem együttesen voltak jelen a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor.

 

2.) A házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvezető, továbbá – ha közreműködött – a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják.

 

 

Anyakönyvvezető lehet az a polgármester, jegyző és az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője, aki rendelkezik a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel.